Jóllehet a sporttörvény módosításával sérült a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog, tehát feltételezhető az alaptörvény-ellenesség, a jogszabályt ennek ellenére nem küldte meg előzetes véleményezésre az Alkotmánybíróságnak Áder János államfő. Pedig ilyen esetben nincs mérlegelési lehetősége. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése szerint a szurkolók előtt két út kínálkozik: az ombudsman eljárása vagy az alkotmányjogi panasz.
Az elmúlt évek jogalkotását vizsgálva a kodifikációs hibák jelentős megszaporodása és rohamos minőségromlása figyelhető meg. A jogalkotásban már régóta nem a szakmai szabályokat rögzítő törvények és rendeletek érvényesülnek, hanem egy egészen speciális törvény, mégpedig Murphy-é: ami elromolhat, az el is romlik. Kis változtatással: amit el lehet rontani, azt el is rontják. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése.
Igencsak megosztja a jogászközönséget a dologi hitelbiztosíték, illetve a zálogjog: van, aki szenvedélyesen érdeklődik iránta, de akad, aki legszívesebben inkább nem is akarna tudni a létezéséről. Ők, ha lehet, inkább nem is foglalkoznak ilyen szerződésekkel. A dologi hitelbiztosítékok kérdéskörét Menyhárd Attila elemezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. közös konferenciáján – előadását az Ars Boni jogi folyóirat összegezte.
Mi történik akkor, amikor saját farkába harap a jogalkotási kígyó és a hatályba léptető rendelkezés hatálybalépését kezdi értelmezgetni, vagy amikor skizofréniában szenved a melléklet, mert azonos időben két hatály is vonatkozhatna rá? – teszi fel a kérdést az Ars Boni jogi folyóirat elemzése, arra is válasz keresve: hogyan jön ehhez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tűzoltásszerű csodafegyvere? Más szóval, amikor a KIM megunja, hogy a jogalkotó nem tud kodifikálni és orvosolni próbálja a hibákat.
